Mik azok az a polifenolok?
A polifenolok az antioxidánsok csoportjába tartozó igen változatos szerkezetű és eltérő élettani hatással bíró vegyületek.
Az antioxidánsok közül a polifenolok fordulnak elő legnagyobb mennyiségben az étrendünkben. A polifenolok körében több mint 8000 vegyületet ismerünk. (1) Számos hazai és nemzetközi tanulmány készült a polifenolokkal kapcsolatban. Epidemiológiai és kísérletes vizsgálati eredmények egyértelműen bebizonyították a polifenolok egészségre gyakorolt pozitív hatásait. (2)
A polifenolok hatása a szervezetünkre
A polifenolok közömbösítő funkciójuk révén megvédik a szervezetünket a különböző káros hatásoktól.(3) Elégtelen polifenol ellátottság mellett gyakrabban alakulnak ki szív- és érrendszeri problémák, rosszindulatú daganatok, légzőszervi betegségek, amelyek a krónikus, nem fertőző megbetegedések közül világszerte a legtöbb ember halálát okozzák.(4) Csökkent antioxidáns képesség mellett ezekben a kórképekben megnövekednek a szabadgyökös reakciók által kiváltott elváltozások, így megbomlik a szervezet érzékeny szabadgyök-antioxidáns reakcióinak egyensúlya.(5)
Mik azok a szabadgyökök?
A szabadgyökök olyan molekulák vagy molekularészletek, amely instabil szerkezettel rendelkeznek. Ezek a sejtek normál működése mellett is képződnek, azonban a szervezetünkben jelen lévő polifenolok semlegesíteni tudják a szabadgyököket, így azok nem képesek a károsító hatásukat kifejteni.(6) Túlzott képződésük esetén a szervezet antioxidáns rendszere már nem tud kellő védelmet biztosítani. A szabadgyökök megtámadják a szervezet génállományát, kedvezőtlen irányba terelik a sejtek osztódását. Olyan genetikai állománnyal rendelkező sejtek keletkeznek, amelyek serült vagy mutáns géneket tartalmaznak, amelyek például rákos sejteket hozhatnak létre. A szabadgyökök mennyisége megnövekedhet dohányzás, egészségtelen táplálkozás, csökkent fizikai aktivitás, de akár stressz hatására is.(7)
A polifenolok szerepe
Sajnos a hazai táplálkozási felmérések alapján étrendünk nem tartalmaz elegendő zöldséget, gyümölcsöt, amik ellátnának bennünket polifenolokkal, így célzottan kell pótolni ezt a rendkívül hatékony antioxidánst.(8) Hatásukat a sejt-sejt jelátviteli útvonalán, receptorok érzékenyítésében, gyulladásos folyamatokban tapasztalták. Jelenlegi eredmények alapján a polifenolok hozzájárulnak a szív-és érrendszeri betegségek, rák, csontritkulás, valamint a neurológiai betegségek megelőzéséhez.(9) Ezeken kívül a bőr öregedési folyamatának lassításában is mutattak ki pozitív eredményeket. (10)
A közelmúltban végzett vizsgálatok eredményei arról számoltak be, hogy az artheriosclerózis (artériák elmeszesedése) mértéke javult magas polifenol tartalmú étrendet fogyasztók körében. Javított az endothél (érbelhártya) funkciót, gátolta a thrombocita aggregációt, ami többek között a hirtelen szívrohamért felelős. Segít egészséges irányba terelni a vérzsírokat, javítja a lipid-profilt. (11) Felmerült az igény, hogy kivonják a növényekből a egészségre jótékony hatást gyakorló komponenst és így építik be a vizsgálatban résztetők táplálkozásába. Eredmények alapján azt találták, hogy a természetes formában, nyersen, növények préselt nedvként, kímélő technológiát alkalmazva, sokkal nagyobb hatékonyságot lehet tapasztalni, ugyanis a növényben lévő hatóanyagok egymás hatását erősítik. (12)
A polifenolok a gyomorból és a vékonybélből szívódnak fel a véráramba, ahol növelik a plazma antioxidáns kapacitását. Különböző mechanizmusokon keresztül hatnak. (13) Legnagyobb hatékonyságuk a daganatos sejtvonalak növekedésének gátlásában figyelték meg. Eddig több mint 200 tumorféleséget ismerünk, amelynek megközelítőleg 50%-a gyógyítható. (14) A gyógyítási folyamatban egyre nagyobb szerepet kap a táplálkozás. Emelt polifenol tartalmú étrend véd a száj, gyomor, nyombél, vastagbél, máj, tüdő, emlő és bőrdaganatok ellen.
Legfőbb étrendi forrásai a Magyarországon is nagy mennyiségben megtalálható zöldség és gyümölcsfélék, valamint egyéb élelmiszerek: cékla, szeder, áfonya, sárgadinnye, gránátalma, cseresznye, meggy, szőlő, körte, szilva, málna, eper, brokkoli, sárgarépa, káposzta, zeller, hagymafélék, petrezselyem, vöröskáposzta, magas kakaótartalmú csokoládé, fekete-, zöld-, fehértea.
Hivatkozások
1. Galzitskaya, O. V., & Finkelstein, A. V. (1999). A theoretical search for folding/unfolding nuclei in three-dimensional protein structures. Proceedings of the National Academy of Sciences, 96(20), 11299-11304.
2. Hung, H. C., Joshipura, K. J., Jiang, R., Hu, F. B., Hunter, D., Smith-Warner, S. A., … & Willett, W. C. (2004). Fruit and vegetable intake and risk of major chronic disease. Journal of the National Cancer Institute, 96(21), 1577-1584.
3. Halliwell, B., & Gutteridge, J. (1995). The definition and measurement of antioxidants in biological systems. Free Radical Biology and Medicine, 18(1), 125-126.
4. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/halalokistruk.pdf
5. Rice-Evans, C. (2001). Flavonoid antioxidants. Current medicinal chemistry,8(7), 797-807.
6. Davies, K. J. (2000). Oxidative stress, antioxidant defenses, and damage removal, repair, and replacement systems IUBMB life, 50 (4-5), 279-289.
7. Ghiselli, A., Serafini, M., Natella, F., & Scaccini, C. (2000). Total antioxidant capacity as a tool to assess redox status: critical view and experimental data.Free Radical Biology and Medicine, 29(11), 1106-1114.
8. Lugasi, A., Sarkadi Nagy E., Zentai, A., Bakacs, M., Illés, É., Baldauf, Z., & Martos, É., (2012). Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat- OTÁP2009. V. A magyar lakosság mikroelem-bevitele. Orvosi Hetilap, 153(30), 1177-1184.
9 García-Lafuente, A., Guillamón, E., Villares, A., Rostagno, M. A., & Martínez, J. A. (2009). Flavonoids as anti-inflammatory agents: implications in cancer and cardiovascular disease. Inflammation Research, 58(9), 537-552.
10. Balu, M., Sangeetha, P., Haripriya, D., & Panneerselvam, C. (2005). Rejuvenation of antioxidant system in central nervous system of aged rats by grape seed eed extract. Neuroscience letters, 383(3), 295-300.
11. Zang, M., Xu, S., Maitland-Toolan, K. A., Zuccollo, A., Hou, X., Jiang, B., … & Cohen, R. A. (2006). Polyphenols stimulate AMP-activated protein kinase, lower lipids, and inhibit accelerated atherosclerosis in diabetic diabetic LDL receptor–deficient mice. Diabetes, 55(8), 2180-2191.
12. Wolfe, K. L., & Liu, R. H. (2007). Cellular antioxidant activity (CAA) assay for assessing antioxidants, foods, and dietary supplements. Journal of Agricultural and Food Chemistry, 55(22), 8896-8907.
13. Scalbert, A., Morand, C., Manach, C., & Rémésy, C. (2002). Absorption and metabolism of polyphenols in the gut and impact on health. Biomedicine & Pharmacotherapy, 56(6), 276-282.
14. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0008_farma/4/4413.html