• 2018-07-11

Az elhízás

Az elhízás

Az elhízás 683 1024 Happy Apples

Szerző: Erdei Gergő, dietetikus

A túlsúly és az elhízás olyan rendellenes zsírfelhalmozódás a szervezetben, ami az egészségre ártalmas. A BMI-indexszel kategorizáljuk, amely a testsúly és a méterben kifejezett testmagasság hányadosa. Az értéke 18,5 és 25 között ideális. 18,5 alatt soványságról, 25 felett túlsúlyról és 30 felett elhízásról beszélünk.(1) A megnövekedett testtömegindex egyértelmű kapcsolatban áll a szív és érrendszeri megbetegedésekkel (stroke, magas vérnyomás stb.), a cukorbetegséggel, mozgásszervi betegségekkel és fokozza egyes rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Világszerte a 18 év feletti korosztály közel 40%-a, az 5 év alatti gyerekek között pedig 40 millió túlsúlyos vagy elhízott  volt 2013-ban. A túlsúly évente közel 3,4 millió ember halálát okozza.(2)

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2012-ben a magyar lakosság átlagosan 47,9 kg zöldséget és 37,5 kg gyümölcsöt fogyasztott.(3) Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) naponta legalább 400 g zöldség és gyümölcs fogyasztását ajánlja, a krónikus nem fertőző betegségek (rák, cukorbetegség és elhízás) elkerülése érdekében.(4) Ez a két élelmiszercsoportra (zöldségek, gyümölcsök) összesen évi 180 kg/fő zöldség és gyümölcs fogyasztását jelentené. Az adatok alapján láthatjuk, hogy hazánk nagymértékben elmaradt az ajánlott értékhez képest.

A túlsúly és az elhízás valamint a hozzájuk kapcsolódó nem fertőző megbetegedések nagy százaléka megelőzhető lenne. A személyes elhatározás, a támogató környezet, az egészséges termékkínálat elérhetősége, a tudatos étel vásárlása/választása és a rendszeres testmozgás a kulcsa a testtömeg normalizálásának. Az egészséges testtömeg eléréséhez csökkenteni kell a napi bevitt kalória-, zsír- és cukor mennyiségét, valamint növelni kell a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását. A rendszeres fizikai aktivitás is elengedhetetlen része a fogyásnak. A WHO ajánlása alapján gyerekek esetében naponta 60 perc, felnőtteknek pedig heti 150 perc fizikai aktivitás javasolt. (5)

A zöldségek és gyümölcsök fontos részei nem csak az egészséges táplálkozásnak, de az alacsony kalóriatartalmú diétának is. A növények számos jótékony hatásukkal segítenek megszabadulni a nem kívánt kilóktól. Magas rosttartalmuk révén a fogak őrlő, aprító funkciója viszonylag hosszú időn keresztül tart, így több idő áll rendelkezésre az étkezés tényének tudatosítására. Ezt követően a gyomor lebontó funkcióját a rostok lassítják, később ürül ki a gyomor, tovább érezhető az étkezés utáni jóleső teltségérzet. A belekben megkötik a felesleges salakanyagokat, továbbá részt vesznek a cukor és a koleszterin anyagcseréjében. A rostok az összetett szénhidrátok csoportjába tartoznak, amelyeket nem tud lebontani az emberi emésztőrendszer, így nem jelentenek plusz kalóriát a szervezet számára.  Ezeken kívül jelentős mennyiségű vizet képesek megkötni, így telítik a bélrendszert és csökkentik az éhségérzetet. A növények magas víztartalma hozzájárul a napi folyadékszükséglet (2-2,5l) fedezéséhez. Továbbá alacsony az energiasűrűségük, így jól beilleszthetőek a diétába.

A legtöbb diétázó az édesség utáni vágyat tudja legnehezebben leküzdeni. A gyümölcsök kellemes édes ízük és alacsony energiatartalmuk miatt jó alternatívája a magas energiatartalmú édességeknek. A magas kalóriatartalmú üdítőitalokat pedig ajánlott lecserélni gyümölcsök présnedveivel ízesített vízre.

Az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás, testsúlycsökkenés és egészséges testtömeg megtartása érdekében a zöldségeknek és gyümölcsöknek jelentős szerepet kell kapnia az étrendben. Legjobb választás, ha a növényeket nyersen, vagy kímélő élelmiszeripari és konyhatechnológia (pl.: vákuumszárítási technológia, alacsony hőmérsékletű hőkezelés után) eljárás után fogyasztjuk.

Hivatkozások:

1. WHO. Physical status: the use and interpretation of anthropometry. Report of a WHO Expert Committee. WHO Technical Report Series 854. Geneva: World Health Organization, 1995.

2. http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs311/en/

3. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/haztfogy/haztfogy12.pdf

4. Tennant, D. R., Davidson, J., & Day, A. J. (2014). Phytonutrient intakes in relation to European fruit and vegetable consumption patterns observed in different food surveys. British Journal of Nutrition, 112(07), 1214-1225

5. Gazmararian, J. A., Haardörfer, R., Wrensford, L., & Kegler, M. C. (2015). Comparison of Two Physical Activity Measures among Overweight/Obese Women. Health Behavior and Policy Review, 2(1), 13-23.

További hivatkozások:

6. WHO. Obesity: preventing and managing the global epidemic. Report of a WHO Consultation. WHO Technical Report Series 894. Geneva: World Health Organization, 2000.
7. WHO/IASO/IOTF. The Asia-Pacific perspective: redefining obesity and its treatment. Health Communications Australia: Melbourne, 2000.

8. James WPT, Chen C, Inoue S. Appropriate Asian body mass indices? Obesity Review, 2002; 3:139.

9. WHO expert consultation. Appropriate body-mass index for Asian populations and its implications for policy and intervention strategies. The Lancet, 2004; 157-163.

10. Basen-Engquist, K. (2015). Obesity and Exercise. In Advances in Cancer Survivorship Management (pp. 275-286). Springer New York.

11. Ng, S. W., Zaghloul, S., Ali, H. I., Harrison, G., & Popkin, B. M. (2011). The prevalence and trends of overweight, obesity and nutrition‐related non‐communicable diseases in the Arabian Gulf States. Obesity Reviews, 12(1), 1-13.

12. Economos, C. D., Bakun, P. J., Herzog, J. B., Dolan, P. R., Lynskey, V. M., Markow, D., … & Nelson, M. E. (2014). Children’s perceptions of weight, obesity, nutrition, physical activity and related health and socio-behavioural factors. Public health nutrition, 17(01), 170-178.

13. Louie, J. C. Y., Flood, V. M., Hector, D. J., Rangan, A. M., & Gill, T. P. (2011). Dairy consumption and overweight and obesity: a systematic review of prospective cohort studies. Obesity Reviews, 12(7), e582-e592.

14. Kanter, R., & Caballero, B. (2012). Global gender disparities in obesity: a review. Advances in Nutrition: An International Review Journal, 3(4), 491-498.

15. http://www.who.int/end-childhood-obesity/en/

16. For evidence of such influence on health status, see S.A. Cunningham, M.R. Kramer, and K.M. Venkat Narayan, “Incidence of Childhood Obesity in the United States,” New England Journal of Medicine, 2014.

17. Cattaneo A et al. Overweight and obesity in infants and pre-school children in the European Union: a review of existing data. Obesity Reviews, 2010, 11(5):389–398.2.

18. Lien N et al. Availability of data assessing the prevalence and trends of overweight and obesity among European adolescents. Public Health Nutrition, 2010, 13(10A):1680–1687.3. 

Read Next
Mik azok a polifenolok?
[contact-form-7 404 "Not Found"]