Bodza
Fekete bodza* (Sambucus nigra L.)
Rendszertani besorolás
A Magnoliophyta (zárvatermők) törzsében, a Dipsacales (mácsonyavirágúak) rendjében, az Adoxaceae (pézsmabogárfélék) család tagja.
Botanikai leírás
3-6 méter magasságra megnővő cserje vagy fácska. Egyéves ágai zöldek, az idősebbek szürke vagy szürkésbarna kéreggel bevontak. Levelei keresztben átellenesek, fűrészes szélűek, nagyok, hosszúságuk elérheti a 40 cm-t is. Virágzata 10-25 cm átmérőjű, dús, lapos bogernyő. Bódító, édeskés illatuak, sárgásfehérek. Általában május közepétől június közepéig virágzik. Termése csonthéjas bogyó, fényes fekete, vékonyhéjú, ragadós.
A bodza virágzatát és érett bogyóit is lehet gyűjteni. A virágok szedését akkor kell elkezdeni, amikor a bogernyő szélső virágai már kinyíltak, de a középsők még bimbós állapotban vannak. A bodzavirág száraz időben gyűjtendő, mert a harmatos vagy eső után gyűjtött virágok szárítás közben megbarnulnak. A virágzatot ollóval kell lemetszeni a bokorról a vastagabb alsó szárrésszel együtt. Lazán rakva kosárba vagy ládába gyűjthető, nem szabad összepréselni vagy zsákba gyűjteni, mert az összetört virágok vörös vagy barna színüek lesznek. A virágzat kocsánnyal felfelé állítva szárítható, 4-6 óra alatt a melegben (nem tűző napon) megszárad. A száraz virágokat a kocsányról kézzel le lehet morzsolni.
A fekete bodza termése, a bodzabogyó gyűjtése július közepén kezdődik, szintén kocsánnyal együtt kell szedni, mint a virágokat. Szedésre érett az a gyümölcs, melynek részterméskéi 95%-ban bordós feketére színeződtek. Szárítani a virágzathoz hasonlóan kell, majd a megszáradt, fekete borshoz hasonlító bogyókat a kocsányról le kell morzsolni.
Drog, hatóanyagok
Virág (Sambuci flos)
– 2-3 %-ban flavonoidok (rutin, kvercetin, kempferol)
– szaponinok (urzolsav)
– fahéjsavszármazék klorogénsav
– 0,03-0,14 %-ban illóolaj, melynek 66%-a szabad zsírsav (palmitinsav, linol-, linolén-, olaj- és palmitoleinsav)
– aminok (etilamin, izobutilamin, izoamilamin),
– ciánglikozid (sambunigrin)
– 0,1-0,2% illóolaj és nyálkaanyagok.
Termés, azaz bodzabogyó (Sambuci fructus)
– szerves savak (almasav, ecetsav, stb.),
– antocianinok (sambucianin),
– A- és C-vitaminok,
– cseranyagok,
– cukrok
– nyomokban illóolajok.
A fekete bodza velő antioxidáns és vitamin tartalmát vizsgálták Stégerné et al. (2007). Kitűnt a magas antocianin, polifenol és ásványi anyag tartalom, valamint C vitamin tartalom is. E kedvező összetételének köszönhetően a fekete bodza tartalmú ételek, italok fogyasztása támogathatja a szervezet védekezési mechanizmusait.
| Tápanyag | Fekete bodza velő |
|---|---|
| Ref (%) | 14,1 |
| Sav (%) | 0,9 |
| C-vitamin (mg/100g) | 4,2 |
| Antocianin (mg/l) | 56 |
| Polifenol (mg/l) | 5 450,00 |
| FRAP érték (mMAS/l) | 7 337,00 |
| Tápanyag | Fekete bodza velő |
|---|---|
| Cu (mg/100g) | 99 |
| Fe (mg/100g) | 0,14 |
| K (mg/100g) | 1 |
| Mg (mg/100g) | 421 |
| Mn (mg/100g) | 0,38 |
| P (mg/100g) | 72 |
| Zn (mg/100g) | 0,5 |
Forrás: USDA National Nutrient data base.
Hagyományos felhasználás
A bodzavirág az egyik legrégebben használt gyógytea alapanyag. Nyugtató, izzasztó és vizelethajtó teakeverékek fontos összetevője. A friss termésből gyógylekvár (Roob sambuci) készíthető, amely meghűléskor immunrendszer-serkentőként, erősítőként és izzasztóként használható. Reumatikus panaszoknál is alkalmazzák (Kneip-kúra).
Terápiás indikációk
A virágdrog szerepel az E-Monográfia tételei között, hatása és felhasználása meghűléses betegségekben bizonyítottnak tekinthető. Ugyancsak hatásosnak tartják lázas és hurutos állapot kezelésére is, valamint enyhe vízhajtóként. Farmakológiai vizsgálatok igazolták a fekete bodza kivonat immunstimuláns aktivitását és gátlását herpes szimplex vírus fejlődésére. Zakay-Rones et al. (1995) vizsgálata kimutatta, hogy a standard fekete bodza kivonat hatására az influenza A és B vírusok nem tudtak kapcsolódni a gazdasejthez. A tünetek átlagosan 4 nappal korábban megszűntek a bodza kivonattal kezelteknél, mint a kontrollcsoport tagjainál. A vírusellenes hatásért a bodzában található flavonoidok a felelősek, melyek blokkolták a H1N1 vírus szaporodását. Barak et al. (2001) vizsgálta a szervezet immunmoduláns aktivitását különféle fekete bodza kivonatok hatására. A fekete bodza kivonata stimulálta az egészséges emberi szervezet immunrendszerének működését, emiatt számos fertőző betegség megelőzéseként is alkalmazható.
(!) Figyelmeztetés: nem tévesztendő össze a földibodzával (Sambucus ebulus L.), mely kórószárú növény, virágai kellemetlen szagúak, termései felfelé állóak, porzói pedig bíbor vagy fekete színüek.
Forrás: Vadon termő és termesztett gyógynövények, szerkesztette: dr. Bernáth Jenő, 2013
