• 2018-07-11

Táplálkozás és diabetes

Táplálkozás és diabetes

Táplálkozás és diabetes 768 1024 Happy Apples

A diabetes mellitus olyan anyagcsere-betegség, amelynek központjában a szénhidrát-anyagcsere zavara áll, de a betegség érinti a zsír- és a fehérje anyagcserét is.

A probléma alapvető oka az inzulin (a hasnyálmirigy által termelt hormon, ami szabályozza a szénhidrát anyagcserét) abszolút vagy relatív hiánya.  Napjaink egyik legjelentősebb civilizációs betegsége, amelyben az érintettek száma 2030-ra várhatóan több mint 350 millió lesz világszerte. A betegek 90%-a az úgynevezett „kettes típusú”, (nem inzulinfüggő cukorbetegség) felnőtt korban kialakuló cukorbetegségben szenved. Az életkor előrehaladtával a diabetes előfordulása növekszik. Az idősebb populáció akár 15-20%-át is érintheti. (1, 2, 3, 4)

A diabetes étrend

A diabetes kezelésének hármas alappillére a megfelelő étrend, a rendszeres fizikai aktivitás és a gyógyszeres kezelés, amelybe beletartozik az inzulinkezelés is. A megfelelő étrend kialakítása elengedhetetlen az optimális anyagcsere-állapot eléréséhez és a megfelelő vércukorszint tartásához. (5) A diéta alapja a zsír-, és fehérjeszegény, összetett szénhidrátokban gazdag étrend. Minden étkezésnek az alkalmazott terápiának (orális antidiabetikum, inzulin) megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia. Legmagasabb fokú tudományos bizonyíték támogatja a magas rosttartalmú zöldségek, gyümölcsök szénhidrátforrásként történő beépítését a diabeteses betegek étrendjébe. (6)

Glikémiás index

Az elfogyasztott ételek vércukoremelő hatása az élelmiszerek ún. glikémiás indexével jellemezhető, amely egy relatív 0 és 100 közé eső szám. A glikémiás index az élelmiszer szénhidráttartalmára adott vércukoremelő válasz, amely megmutatja, hogy az élelmiszerekben lévő szénhidrát mennyisége milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben. Ez függ az élelmiszer szénhidráttartalmától, a szénhidrátok típusától, az alapanyagok fizikai jellemzőitől (nyersanyagok textúrája, alkalmazott konyhatechnológia), a szénhidrátforrás mellé fogyasztott egyéb élelmiszerek élelmiszerkémiai (zsír- és fehérjetartalom, pH) tulajdonságaitól. (7)

A krónikus nem fertőző betegségek úgy, mint a rák, a cukorbetegség és az elhízás elkerülése érdekében fogyasszunk naponta legalább 400 g zöldséget és gyümölcsöt. (8) A cukorbetegség megelőzése érdekében több vizsgálat is bebizonyította, hogy rendkívül jótékony hatásuk van a zöldleveles zöldségeknek (sóska, spenót, káposztafélék stb. (9, 10). A zöldségek és gyümölcsök általában magas rost-, vitamin és ásványianyag tartalommal és alacsony glikémiás indexszel rendelkeznek, valamint zsírmentesek. Ezen tulajdonságokat kihasználva a növények kiválóan illeszkednek a cukorbeteg diétájába. Természetesen vannak kivételek, mint például a mazsola, sárgadinnye, mézdinnye, görögdinnye, ananász, burgonya, kukorica, borsó, amelyek magas cukortartalommal rendelkeznek és/vagy magas a glikémiás indexük.

Egyes növények, növényi részek a cukorbetegség megelőzése során fontos szerepet töltenek be a táplálkozásunkban vagy a szervezetünkre gyakorolt kifejezett jótékony hatásai miatt említésre érdemesek. Ilyen a korábban már említett zöldleveles zöldségek, a csicsóka, amely nagy mennyiségű prebiotikum hatású frukto-oligoszacharidot tartalmaz. Egy több, mint 110 000 fő bevonásával készült amerikai tanulmány szerint az alma, áfonya, szőlő kifejezetten jótékony hatást gyakorol a cukorbetegség megelőzésében. (11) Egy Finnországban 2300 férfi bevonásával készült vizsgálat eredményei alapján a gyümölcsök, különösképpen a bogyós gyümölcsök (áfonya, ribizli, szeder stb.) fogyasztása csökkenti a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. (12)

Összességében elmondható, hogy az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásnak szerves részét képezi a rendszeres zöldség és gyümölcsfogyasztás, amelynek számos jótékony hatása van, többek között a diabetes megelőzésében is fontos szerepet játszik.

Hivatkozások

1. Zimmet P, Alberti KGMM, Shaw J: Global and societal implications of diabetes epidemic. Nature 414: 782-787, 2001.

2. Wild S, Roglic G, Green A, Sicree R, King H: Global prevalence of diabetes. Estimate for the year 2000 and projections for 2030. Diabetes Care 27: 1047-1053, 2004.

3. Kerényi Zs: A diabetes mellitus epidemiológiája. In: Diabetes mellitus. Elmélet és klinikum (szerk: Halmos T, Jermendy Gy). Medicina Kiadó, Budapest, 2002. pp. 55-71.

4. Alberti G, Zimmet P, Shaw J, Bloomgarden Z, Kaufman F, Silink M: Type 2 diabetes in the young: the evolving epidemic:the International Diabetes Federation consensus workshop. Diabetes Care 27: 1798-1811, 2004.

5. American Diabetes Association: Standards of medical care in diabetes. Diabetes Care 28 (Suppl. 1): S4-S36, 2005.

6. Pan, A., Schernhammer, E. S., Sun, Q., & Hu, F. B. (2011). Rotating night shift work and risk of type 2 diabetes: two prospective cohort studies in women. PLoS medicine8(12), e1001141.

7. Louie, J. C. Y., Markovic, T. P., Perera, N., Foote, D., Petocz, P., Ross, G. P., & Brand-Miller, J. C. (2011). A Randomized Controlled Trial Investigating the Effects of a Low–Glycemic Index Diet on Pregnancy Outcomes in Gestational Diabetes Mellitus. Diabetes care34(11), 2341-2346.

8. Tennant, D. R., Davidson, J., & Day, A. J. (2014). Phytonutrient intakes in relation to European fruit and vegetable consumption patterns observed in different food surveys. British Journal of Nutrition112(07), 1214-1225.

9. Liu S, Serdula M et al (2004). A prospective study of fruit and vegetable intake and the

risk of Type 2 diabetes in women. Diabetes Care 27 (12); 2993–6

10. Diabetes UK Nutrition Working Group Members: Evidence-based nutrition guidelines for the prevention and management of diabetes. 2011.

11. Michels, K. B., Solomon, C. G., Hu, F. B., Rosner, B. A., Hankinson, S. E., Colditz, G. A., & Manson, J. E. (2003). Type 2 diabetes and subsequent incidence of breast cancer in the Nurses’ Health Study. Diabetes care, 26(6), 1752-1758.

12. Mursu, J., et al., Intake of fruit, berries, and vegetables and risk of type 2 diabetes in Finnish men: the Kuopio Ischaemic Heart Disease Risk Factor Study. Am J Clin Nutr, 2014. 99(2): p. 328-33.

További hivatkozások

13. Körner A, Madácsy L: Rising tide of type 2 diabetes mellitus and impaired glucose tolerance among Hungarian children and adolescents. Diabetologia Hungarica 10 Suppl 2: 22-27, 2002.

14. Gyűrűs É, Soltész Gy: Az 1-es típusú diabetes mellitus incidenciája Európában, a EURODIAB adatai alapján. LAM 14:399-404, 2004.

15. Pánczél P, Külkey O, Luczay A, Bornemisza B, Illyés Gy, Halmos T, Baranyi É, Blatniczky L, Mészáros J, Kerényi Zs, Gerő L,Tamás Gy, Hosszúfalusi N, Horváth L, Madácsy L, Romics L: Hasnyálmirigy-szigetsejt elleni antitestek vizsgálata a klinikai gyakorlatban. Orv Hetil 140: 2695-2701, 1999.

16. Szigethy E, Széles Gy, Vikó Z, Horváth A, Hidvégi T, Jermendy Gy, Paragh Gy, Blaskó Gy, Ádány R: A metabolikus szindróma epidemiológiája felnőtt magyar lakosság körében. Diabetologia Hungarica 16 Suppl 1: 127, 2008.

17. Jermendy Gy, Nádas J, Szigethy E, Széles Gy, Hidvégi T, Paragh Gy, Ádány R: A cukorbetegség és az emelkedett éhomi vércukor prevalenciája a hazai felnõtt korú (20-69 éves) lakosság körében: reprezentatív keresztmetszeti szûrõvizsgálat eredményei. Magyar Belorv Arch 61: 203-207, 2008

[contact-form-7 404 "Not Found"]